Veress Zoltán Lírai természetrajzának, egyik szép írásában:
Csalánt szedtem egy réten ..., mikor megállt mellettem. Bámulta a polgártárs, amint ott ollózom a csalánt, s tömöm egy nagy zacskóba kesztyűsen, aztán egyszer csak gyanakodó, óvatos orrhangon megszólított.
Mire jó nekem az a csalán? ― kérdezte ... Mondtam, hogy levesnek jó, de nem rossz spenótnak sem például, azaz spenótszerűen készített főzeléknek ... Emberem csodálkozva mondta, hogy ilyesmit még sohasem hallott (»disznóknak igen, uram, azt el tudom képzelni, na de normális embernek, ne haragudjon«); ...vitába szálltam volna a polgártárssal a csalán, a turbolya, a komló s megannyi értéktelen gyom értékéről, ha ő vitázott volna; ő azonban most már megelégedett egy fölényes mosollyal, s azzal, hogy mikor befejeztem rögtönzött előadásomat, pimaszul jó étvágyat kívánjon (II. 103―5).
Részlet a "Növényvilág és népi kultúra" adatbankból.
Kattints a linkre az olvasáshoz!
http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf8875.pdf
