Még a havazás előtt, gyönyörű napfényes időszakban sikerült begyűjteni a fagyöngyöt. Nagyon hálás vagyok segítőimnek ezért. Ez az év egyik olyan ünnepe nekem, amit igyekszem minél mélyebben és figyelmesebben megélni. 

Fa-gyöngy, mert egy ékszere annak. Bár élősködőnek mondják, de megfigyeléseim alapján azt vettem észre, hogy a fák szinte felajánlják magukat erre a célra. Hogy megtelepedhessen rajtuk. Valószínűleg ezzel a fa nemcsak segít a növénynek hogy nőjön, hanem egyfajta szolgálatot is ellát, felénk - emberek felé. Úgy érzem, ezért is tisztelték a druidák annyira ezt a növényt, hogy aranysarlóval metszették le, és nem érhette a talajt, hanem vásznakat feszítettek ki a gyűjtésére.

Mai világunk messze került az effajta Szent/Szakrális dolgoktól. Mára kevesen értik meg a növények nyelvét, pedig már gyermekkorban kellene tanítani... na ennyi a kitérő.
A Fagyöngy tulajdonképpen hat minden nemes, fő, belső szervünkre. Arany erejével teljesen átmossa, felfrissíti, újraképezi az ereket. Szív-, ideg-, tüdő-, érbetegségre, görcsre ( a havi virágzás során is), epilepsziára is jó hatású.
Bolygója a Nap, hím jellegű és levegő elemű.
Fája vastag részéből gyűrűt is készítettek és a beteg hordta a kezén.
Talán nem véletlen, hogy a szerelmesek is eléggé becsben tartották ahhoz, hogy alatta történt csókváltásukat bearanyozza.
Nagyon tisztelnünk kellene Őt.
Magát a szárítmányt nem forrázom, hanem áztatom. Este beáztatom, reggel leszűröm és iszom.
Mindenképpen hozzáértő segítsége szükséges a használatánál.

Idén tinktúra is készül belőle, bogyója ragacsát pedig a a vastag, levágott faágak sebének kezelésére fogom használni.

JÓ EGÉSZSÉGET, Varázsfüves